| ADATŐRSÉGEN Történetek a Tüköry utcából Ez a kis kötet, amelyet az Adatvédelmi Biztos irodája munkatársainak megyei napilapokban megjelent közérdekű, közérthető stílusban megfogalmazott írásaiból állítottunk össze, a mindennapi adatvédelem világába vezeti be az olvasót. A negyvenkét rövid írás megtörtént esetekből kiindulva magyarázza el a jogban és a jogi nyelvben járatlan olvasónak, mi a teendő, ha túl sok mindent akar megtudni róla a rendőrség, az adóhatóság, az elektromos művek, a bank vagy éppen a szomszéd. S elmondja azt is, neki mely információk megismeréséhez van joga, mit nem titkolhat el előle a hivatal, a kormány, az állam. (680 forint) |
| A magyar alapjogi bíráskodás anyagának tömörítésével nemcsak a joghallgatók, hanem az alapjogi kérdésekkel foglalkozó gyakorlati és elméleti jogászok és nem jogászok helyzetét is szeretnénk megkönnyíteni. |
| GYŐRFI TAMÁS: AZ ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS POLITIKAI KARAKTERE Bár a szerző dolgozatát a magyar Alkotmánybíróság munkája ihlette, megállapításai a legtöbb helyen általánosabb érvényűek. Gondolatmenetében egy általános elméletet fejt ki arra vonatkozóan, hogy mikor szembesülnek az alkotmánybírók nehéz esetekkel. (1950 Forint) |
| Az Osiris Kiadó gondozásában megjelent az első esetjogi szemléletű emberi jogi tan- és kézikönyv EMBERI JOGOK Szerkesztette: Halmai Gábor ás Tóth Gábor Attila Ime, egy jogi könyv az emberi jogokról. Egy jogi tankönyv, amely címként viselhetné: Az emberi jogok mai érvényben Magyarországon. Nem lehet elégszer ismételni a jelzőt és a főnevet: tisztán jogi műről van szó, amelyből a szerzők a műfaj legszigorúbban vett követelményei szerint kizárták mindazt, ami nem jog... Amit tehát kezében tart az olvasó, az emberi jogok mint elméleti konstrukció, és mindjárt megtestesülésük is alkotmányokban és nemzetközi egyezményekben, de főleg az ezeket értelmező alkotmánybírósági határozatok tömegében — ám az utóbbiakban is a konkrét ügyön túlmutató elvi tételként, azaz megint csak (bíró alkotta) jogként. Akinek van füle a fenti címparafrázisra, jól hallja: mint a „mai római jog” a XIX. század német jogászának, úgy ad elvi keretet, fogalomkészletet, sőt — ezúttal még kifejezettebben „magasabb jogként” — tekintélyt az emberi jogok itthoni normatív leltárának elkészítéséhez az emberi jogok eleve a nemzeti pozitív joganyag feletti, elvi és nemzetközi rendszere. Amit tehát kézben tart az olvasó, tankönyv, a tételes joganyagot és dogmatikáját pontosan és semlegesen közvetítő mű; a rendszer leírása. Beszámol az egyes emberi jogok (eszme) történetéről, megjelenésükről nemzetközi dokumentumokban, gyakori kiegészítésként az amerikai és német alkotmányjogban is; fő tárgyként pedig a magyar alkotmányban és alkotmánybírósági gyakorlatban. |
SAJTÓSZABADSÁG ÉS SZEMÉLYISÉGI JOGOK. (490 forint) |
| SZEMÉLYI SZABADSÁG ÉS TISZTESSÉGES ELJÁRÁS Alapjogi bíráskodás 2. A sorozat második rendezvényeként 1998 novemberében került sor A személyi szabadsághoz és biztonsághoz, valamint a bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jog címmel rendezett kétnapos szemináriumra. A felkért előadók négy résztémában tartottak vitaindító előadásokat: a bizonyítási rendszerről Bárd Károly és Frech Ágnes, az ügyfélegyenlőségról Bócz Endre és Márki Zoltán, a kényszerintézkedésekról Bánáti János és Blutman László, a jogorvoslati jogról és a pártatlanságról pedig Halmai Gábor, Bán Tamás és Bodor Tibor. (890 forint) |
| CSALÁD, TULAJDON, EMBERI JOGOK Alapjogi bíráskodás 3. A harmadik szeminárium 1999. március 21-22-én zajlott, ismét a Fővárosi Bíróságon, Emberi jogvédelem a család- és a tulajdonjog területén, a tisztességes eljáráshoz való jog a polgári eljárásban címmel. Vitaindító előadást tartott Csiky Ottó egyetemi tanár, Subasicz Éva és Miklós Katalin, a Nő- és Gyermekjogi Jogvédő Program Iroda ügyvédei, Grád András, az Alkotmánybíróság munkatársa, Boér Emőke, a PKKB bírája, Herczog Mária, az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet igazgatója, Bán Tamás, az IM főosztályvezetője, Mecsér Györgyi, a Fővárosi Bíróság tanácsvezetője, Nagy Gábor, a Legfelsőbb Bíróság bírája és Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. (890 forint) |
A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMÁTÓL A POZITÍV DISZKRIMINÁCIÓIG (780 forint) |
| AZ INFORMÁCIÓS JOGOK ÉS A SAJTÓ A média lehetőségei és korlátai Mi tekinthető közérdekű adatnak? Mikor tudatos az érintett hozzájárulása személyes adatai felhasználásához? Hogyan kell védeni a kiskorúak személyes adatait? Ilyen és több tucat hasonló kérdésre talál választ az olvasó ebben a kötetben, amelyet az adatvédelmi biztos két munkatársa, Kerekes Zsuzsa és Zombor Ferenc jegyez szerzőként. A kérdés-felelet formában íródott könyvecske — egy újságíróknak tartott szeminárium tapasztalatait figyelembe véve — a személyes adatok védelmével és az információszabadsággal kapcsolatos gyakorlati kérdésekben nyújt eligazítást. Az újságíró vagy a nemegyszer „szenvedő fél” állampolgár megtudhatja, milyen lehetőségei vannak a médiának arra, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa, és milyen korlátokat kell a sajtónak tiszteletben tartania, amikor a polgárok személyiségi jogait érintő híreket, riportokat jelentet meg. (890 forint) |
| KIS JÁNOS: ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA A Fundamentum könyvek sorozat második darabjaként látott napvilágot Kis János Alkotmányos demokrácia című könyve, amelyben az ismert filozófus három tanulmánya szerepel, a Liberális demokrácia, a Közjó és honpolgári erény, illetve a legterjedelmesebb, az Alkotmánybíróság a mérlegen, amely rendkívül részletesen foglalkozik az alkotmánybíráskodás elvi és gyakorlati problémáival, és nagy elismeréssel, ugyanakkor a tudományos elemző szigorúságával ad átfogó értékelést a magyar alkotmánybírák munkájáról. Ahogy a szerző írja: „A köztársaság első Alkotmánybírósága nem riadt vissza az alaptörvény érdemi olvasásától. Bátran vállalkozott az alkotmányban foglalt orális tételek értelmezésére, nagy leleménnyel fejtette ki az írott szöveg hátterében lappangó elveket, melyek a megfogalmazott rendelkezéseket igazolják, és beláthatóvá teszik a köztük lévő összefüggéseket.” (1980 Forint) |
| A MEGTALÁLT ALKOTMÁNY? A magyar alapjogi bíráskodás első kilenc éve 1999-ben véget ért a magyarországi alkotmány- bíráskodás első kilencéves időszaka. A négyszáznegyven oldalas tanulmánykötet neves hazai és külföldi szerzői a magyar alapjogi bíráskodás tapasztalatait elemzik, nyomon követik az egyes területeken kimutatható hangsúlyváltozásokat, felfogásbeli elmozdulásokat és összehasonlítják a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát más alkotmánybíróságok, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésével. A kötetben nagyrészt a központ által 1999. november 12-13-án rendezett nemzetközi tudományos konferencia előadásainak szerkesztett, bővített változatai olvashatók, emellett helyet kapott benne néhány, a Fundamentumban korábban megjelent tanulmány is. Annak érdekében, hogy a kötet anyaga ne kizárólag a magyar olvasóközönség számára legyen hozzáférhető, hanem más országokba is vigye el hírét a magyar Alkotmánybíróság nemzetközileg is jelentős teljesítményének, a tanulmányok egy részét angol nyelven tettük közzé. (1950 forint) |
| [12] |
| [13] |
„Az alkotmány eljárási szabályainak értelmezésekor a magyar alkotmányos demokráciát meghatározó olyan kiegészítő tételek jelentek meg, mint a hatalommegosztás elve, a képviselet elsőbbsége a közvetlen hatalomgyakorlással szemben, az alkotmány népszavazással való módosításának kizárása, a képviselői szabad mandátum elve, a jogszabály alkalmazásához szükséges felkészülési idő követelménye. Mindezek sokkal inkább az alkotmányos rendszer struktúrájából vagy az alkotmány mögöttes elveiből következnek, mint alaptörvényünk egyik vagy másik paragrafusából.” |
„Bár a bíróság hangsúlyozza, hogy az ellenséges hadviseléssel gyanúsított személyeknek a végrehajtó hatalom általi fogva tartását — még háborúban is — pártatlan bíróságoknak kell valamiféleképpen felülvizsgálniuk, az ilyen felülvizsgálatokban azonban olyan eljárási szabályokat alkalmaznak, amelyek nélkülözik a bűncselekmény elkövetésével vádolt személyeket megillető védelem fontos hagyományos elemeit.” |
„... ha az állam fenntartja magának a jogot, hogy a »háború« ideje alatt úgy bánjék a terroristákkal, mint hadviselőkkel — megölhesse, az ellenségeskedés idejére tárgyalás nélkül őrizetbe vehesse őket —‚ akkor a háború után is meg kell adnia számukra a hadviselők erkölcsi státuszát. A hadijog alkalmazása nemcsak a jogállami normák, hanem a terrorizmusról való gondolkodásunk tekintetében is abszurd következtetésekhez vezet.” |
„Az alkotmányozónak el kell ismernie, hogy alkotmányunk alapszerkezete azonos azzal, amelyet a népszavazással korrigált kerekasztal-megállapodás létrehozott, s hogy a kerekasztal és a népszavazás legitim forrása a végleges alkotmánynak. Konzervatív alkotmányozásnak nevezem ezt, mert célja nem új alaptörvény teremtése, hanem a meglévő konzerválása.” |
„Az információs jogok meghatározásának lényegi kérdése nem az, hogy egy szervezet »kormányzati jellegű-e«, vagy hogy olyan funkciókat lát-e el, amelyek korábban valamely kormányszervhez tartoztak. Inkább azok a fontos kérdések, hogy egy szervezet működése okozhatja-e az alapvető érdekek igazolatlan sérelmét, és hogy az átláthatósági követelmények alkalmazásával elkerülhetők és megelőzhetők-e ezek a sérelmek.” |
„Minél többet vitatkoznak, minél többféle nézet jelenik meg, annál autonómabbak lesznek az emberek. Fel kell tenni azonban a kérdést: valóban így működik a modern demokrácia? Valóban elvonatkoztat-e a ténylegesen létező, történelmileg kialakult és történelmileg terhelt diskurzusközegtől az Alkotmánybíróság, vagy inkább abban nincs egyetértés a becsmérlést büntetni kívánó Országgyűlés és az Alkotmánybíróság között, ahogyan a ténylegesen létező kommunikációs hálót értékelik?” |
„A hatósági hatáskörökkel való felruházás ellenére az adatvédelmi biztos ereje továbbra is a társadalmi megbecsültségében van, ez nem változott. Az első adatvédelmi biztos kijelölte a cölöpöket, és a hivatalom sok esetben ezeket erősíti meg.” |